Az élet kapcsolatok
Ha valaki megkérdezne téged, hogy ki vagy, mit mondanál? Vagy ha magadat megkérdeznéd arról, hogy ki is vagy? Mi lenne a válasz? Én ez és ez vagyok, én ennek és ennek a gyermeke vagyok, én ennek és ennek a testvére vagyok, én ennek és ennek a barátja vagyok, ez és ez a végzettségem, ide tartozom, ez a hivatásom, ezek a hobbijaim, ez a szenvedélyem, ez az a jelentés, amivel az életet felruházom, ezek az élettapasztalataim. Nem így gondolkodsz magadról? Magunkról kizárólag más személyekkel vagy dolgokkal kialakított kapcsolataink viszonylatában tudunk gondolkodni. Vegyük el ezeket a kapcsolatokat, a kapcsolatot az életnek tulajdonított jelentéssel, a kapcsolatot az emberekkel, a kapcsolatot a névvel, mindennel. Hol vagyok én? Ki vagyok én?
Hol van a középpont, ha a széleket eltávolítjuk? Hol van az alátámasztás, ha azok a külső részek, amelyek azt alkották, megszűnnek? Ez az, amiért Bhagavan azt mondja, a kapcsolatok nem az élet részei, hanem az élet a kapcsolatok. Sri Bhagavannak ez az állítása sok szinten értelmezhető. Amikor Sri Bhagavan azt mondja, hogy az élet kapcsolatok, képzeljük el az életet egy körként, amit sok-sok szelet alkot. Mindegyik körcikk egy nagyon fontos kapcsolat, mindegyik egy nagyon jelentős kapcsolat. A kapcsolatunk a szülőkkel, a fiú és lány testvéreinkkel, a batátainkkal, a párunkkal, a gyermekeinkkel, mindenek felett a kapcsolatunk önmagunkkal, a munkahelyi kapcsolataink. Olyan sok szelet van a körben, ami mind maga az élet.
Sri Amma és Sri Bhagavan azt mondják, hogy ha ezeknek a kapcsolatoknak valamelyike is rendezetlen, akkor magának az életnek a megtapasztalása nincsen rendben. Ha ezen kapcsolatok bármelyikét konfliktus jellemzi, akkor az élet megtapasztalása megosztottá válik, az észlelés elkezd torzulni, elveszítjük a kapcsolódást, elveszítjük az Egységet.
Ezek közül a kapcsolatok közül a legfontosabb, a legjelentősebb kapcsolat a szüleinkhez fűződő kapcsolat. Akár élnek, akár nem élnek, akár velük élsz, akár távolságot tartasz. Ez mind nem számít. A szüleinkhez fűződő kapcsolat azután meghatározza az összes olyan kapcsolatot, amelyet másokkal alakítunk ki. Ha téged nem a saját szüleid neveltek fel, akkor a szülő bárki lehet, aki azt a helyet foglalja el a szívedben. Lehet a nagynénid, a nagybácsid, a nevelő szüleid, a fiú vagy lány testvéred, egy kedves tanárod vagy néha még a veled élő drága kutya vagy macska is, a háziállatod. Bárki, aki a gyermekeként bánt veled, bárki, aki valóban betöltötte a szülői szerepet az életedben.
A szülővel való kapcsolat nagyon, nagyon fontos. Ha ebben a kapcsolatban elégedetlen vagy a szüleiddel, akkor ezt az elégedetlenséget fogod később tovább hurcolni. Ha megbecsülöd, méltányolod ezt a kapcsolatot, akkor ugyan ezt a megbecsülést és hálát viszed magaddal az összes többi kapcsolatodba az életed során, mert összes ezt követő kapcsolatunk többnyire a másolata a szülőkhöz fűződő kapcsolatnak. Az életünkben jelen lévő összes kapcsolat jobbára a leképezése annak a kapcsoltnak, amely gyermekkorunkban a szüleinkhez fűződött.
Szerkesztés alatt